Így válasszunk falusi szálláshelyet!

A falusi vendéglátás az ízek és tájak felfedezéséről, a helyi életvitel megismeréséről, a természet és a hagyományok tiszteletéről, és nem utolsó sorban a szeretetteljes vendéglátásról szól. A szívélyes fogadtatáson túl segítségükkel felfedezhetjük a környéket vagy beletanulhatunk a gazdálkodás folyamatába. De vajon hogyan találjuk meg azt a portát és programot, amire a leginkább vágyunk?

Talán nincs is olyan szállásadó, aki ne igyekezne valami plusz szolgáltatással kedveskedni a vendégeinek. Az egyik helyen lóra ülhetünk, máshol a ház saját termékeit kóstolhatjuk meg, kerékpárt kölcsönözhetünk, vagy segítséget kaphatunk a túrázásban. De ha valamilyen speciális céllal érkezünk a szálláshelyre, előfordulhat, hogy végül kevésnek érezzük a szolgáltatást:  a pálinkát kínáló vendégházban csupán kóstolhatjuk a gyümölcspárlatot, de nem láthatjuk, hogyan készül az, ami a poharunkba kerül, a hagyományos népi tevékenységeket ígérő portán pedig csak nézők lehetünk, az előírások miatt nem kapcsolódhatunk be például a disznóvágás folyamatába.

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) évek óta foglalkozik a falusi szállások védjegyes minősítésével. Az ismerős, napraforgós minősítő-rendszerrel segítenek abban, hogy olyan szálláshelyet tudjunk választani, amely nagy valószínűséggel megfelel az elvárásainknak. A FATOSZ-hoz napraforgós védjegyért forduló szállásadóknak ezentúl viszont szakosodásra is lehetőségük van: azok a szálláshelyek, amelyek valamilyen területen kiemelkedő szolgáltatást nyújtanak, kérhetik például az Egészségporta, Aktív falusi porta, vagy Gyermekbarát porta minősítést is a napraforgók mellé. A FATOSZ célja ezzel az, hogy kiemelje azokat a szolgáltatókat, akik a szálláson kívül plusz lehetőségeket is nyújtsanak, és megkönnyítse a szállásválasztást azok számára, akik kimondottan egy bizonyos tevékenységbe kapcsolódnának be.

„A szálláshelyek szakosodásának rendszerét azért hoztuk létre, hogy segíteni tudjuk a vendégeket a választásban, másrészt hogy a minősítéssel ösztönözzük a szálláshelyeket és javítsuk a termékbiztonságot." – tudjuk meg Horváth Balázstól, a FATOSZ irodavezetőjétől. – „Kilenc kategóriánk van, ezek között vannak népszerűbbek és könnyebben teljesíthetők, könnyebb például megkapni a Gyermekbarát vagy a Boros/Pálinkás Porta minősítést, hiszen a szállásadók is tudják, hogy ezekre a dolgokra nagy az igény. Vannak nehezen teljesíthető kategóriák is:  a Falusi vendégasztal Portánál például követelmény, hogy a vendégek részt tudjanak venni az ételek elkészítésében, kevés viszont az olyan szálláshely, ahol meg tudnak felelni az ehhez szükséges egészségügyi előírásoknak."

Könnyen teljesíthetőnek tűnnek például az Aktív falusi Porta minősítés követelményei, hiszen, ahogy Horváth Balázs mondja, a szolgáltatók ma már tudják, hogy komoly igény van a mozgásra: a nordic walking felszerelést, a kerékpárt, vagy például a horgászfelszerelést sok szálláshely ingyenesen biztosítja a látogatóknak. A minősítés megszerzéséhez azonban ennél többet kell nyújtani: „a túrázóknak nem elég mondjuk egy térképet biztosítani, vagy uzsonnacsomaggal szolgálni: jó, ha a helyiek elkísérik őket a kirándulásra, vagy maguk szerveznek nekik programokat."

A Hagyományok Portája címet sem egyszerű kiérdemelni. „Ebbe a kategóriába olyan helyek kerülhetnek, amelyek a hagyományos paraszti életmóddal, a helyi népszokásokkal ismertetnek meg, eredeti környezetben. Ehhez nem elég mondjuk néhány komóddal meg egy régi varrógéppel rendelkezni. Azok a szállások, akik megkapják a címet szinte tájház jelleggel működnek: komoly gyűtjeményük van, be lehet kapcsolódni a hagyományos tevékenységekbe, mint a lekvár főzés vagy a kézműves foglalkozások, a hely rendelkezik mondjuk nyári konyhával vagy kemencével."

Turján Péter a nagyszüleitől örökölte az erdőbényei házat, amelynek tetőterében szállást kínál. A családi vállalkozás büszkén viseli a napraforgók mellé kapott Boros Porta minősítést. „A szálláshely nagyon családias: az alsó szinten mi lakunk, a vendégek a tetőtérben alhatnak. A látogatók a borkészítés minden folyamatával megismerkedhetnek, láthatják, hogy itt valóban szőlőből készül a bor. A szőlőbirtok innen egy kilométerre található, vannak kerékpárjaink, amivel közösen el tudunk oda látogatni, sőt, ha élményszüreten is részt lehet venni." – meséli a házigazda.

Turján Péter szerint a minősítés javítani fogja a szolgáltatások színvonalát és arra fogja ösztönözni a vendéglátókat, hogy minél inkább igyekezzenek megfelelni a kívánalmaknak. Azt is reméli, hogy a minősítések a szálláskeresőket is tudatosabbá teszik majd. „A külföldiek sokan meglepődnek, hogy ez itt egy borvidék és itt boros szolgáltatások vannak, de sokszor azt tapasztalom, hogy a belföldi turistáknak is meg kell ezt magyarázni. Ez a minősítési rendszer remélhetőleg segít, hogy azok, akik megérkeznek valahová, lássák, hogy az adott helynek mik a fő adottságai."

A szálláshelyek a szakosodást elismerő védjegyet az ismerős, napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjeggyel együtt kérhetik díjmentesen. A FATOSZ képviselői személyesen ellenőrzik, hogy megfelelő-e a szolgáltatások színvonala: minden igénylő szálláshelyet meglátogatnak, fotókat készítenek, a beszámolók alapján pedig a központban döntenek arról, használhatja-e a vendégház a védjegyet.

„A Védjegy bevezetése óta már 528 szálláshely szerezte meg a napraforgós minősítést, a jövőben pedig tovább emelkedik az ellenőrzött színvonalú falusi szálláshelyek száma." – mondja Horváth Balázs, a FATOSZ irodavezetője.  – „a szakosodás megállapítását eddig 120-an kérték a védjegy mellé. Ez a lehetőség még gyerekcipőben jár, de mindent megteszünk a népszerűsítéséért. Azt reméljük, ezzel a szálláshelyeket is arra biztatjuk, hogy színvonalasabb szolgáltatást biztosítsanak, és a vendégek is tudatosabban választanak majd."